A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) kiegészítése a parlamenti együttműködés dimenziójával. Létrehozásával a végrehajtó szerv, a Kormány mellett a másik hatalmi ág, a törvényhozás szintjén is rendszeressé, következésképpen eredményesebbé válik az együttműködés a magyarországi parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek képviselői között. Az eddigi tapasztalatok szerint számtalan olyan kérdés merül fel Magyarország és a határon túli magyar szervezetek viszonyában, melyeknek megoldása leginkább a parlamenti együttműködés keretébe illeszkedik. Általánosságban a KMKF megalakítását a Magyarország és a határon túli magyarság folyamatosan bővülő, és így egyre sokrétűbbé váló kapcsolatai indokolják.
Mivel a KMKF által célzott együttműködés külön hatalmi ág szintjén zajlik, a testület más kormányzati konzultációs fórumok mellett működik. Ez kifejezésre jut a KMKF működési rendjében is. A két testület közép- és hosszú távú céljai viszont azonosak, ezért szükség van tevékenységük megfelelő összehangolására szervezeti szinten is.
A KMKF több állam törvényhozói közötti együttműködés. Fontos leszögezni, hogy a testület létrehozásának és működésének nincs nemzetközi jogi relevanciája. A KMKF konzultációs fórum, melynek összejövetelein olyan törvényhozók vesznek részt, akiknek hasonló problémáik, egybeeső érdekeik is vannak. A KMKF feladatai közé tartozik az Európai Unión kívül maradó magyar kisebbségi közösségek támogatása, és ezáltal állampolgárság szerinti államaik csatlakozásának elősegítése az európai, illetve euro-atlanti szervezetekhez.
Céljai elérése érdekében a KMKF kibocsáthat bármely, napirendjén szereplő tárgykörben dokumentumokat. A tagjai közötti megállapodások betartására az azonos célok és az egybeeső érdekek jelenthetnek biztosítékot.
A KMKF tagjai
a Magyarországgal szomszédos országok parlamentjébe magyar szervezet képviselőjeként megválasztott személyek; ha valamely szomszédos országban magyar szervezet(ek) képviselőjeként megválasztott személy nem képviselteti magát az országos parlamentben, vagy csak egy ilyen képviselő van, a Magyar Országgyűlés Elnöke az adott országból – az ebben az országban működő magyar kisebbségek szervezete(i)vel egyeztetve – a parlamenti, regionális vagy annak megfelelő szintű választásokon legitimitást szerzett képviselők közül annyit hív meg, hogy az adott országból a KMKF munkájában résztvevő képviselők száma elérje a négy főt. Azokban a szomszédos országokban, amelyekben tartományi szinten megválasztott törvényhozó testület működik, a tartományi parlament 6 tagja. a KMKF magyarországi tagjai a Magyar Országgyűlés képviselői, minden pártból három személy. Tagokat az egyes pártok jelölnek. A Külügyi és határon túli magyarok bizottságának három tagja; a magyarországi pártok, illetve valamely szomszédos országban magyar szervezet képviselőjeként megválasztott európai parlamenti képviselők maguk közül országonként legfeljebb három tagot delegálnak; a Magyar Országgyűlés Elnöke a nyugati magyarság soraiból szakértőket kér fel, hogy munkájukkal segítsék a KMKF tevékenységét, akik az elfogadott stratégiai célok érvényesítését segítik elő nemzetközi fórumokon.
A KMKF szervezete és működése
A KMKF kétszintű szervezeti szerkezetben működik. Az egyik szint a plenáris ülés, melyet a Magyar Országgyűlés Elnöke hív össze és elnököl évente legalább egy alkalommal, és emellett amennyiben a tagok legalább fele ezt kéri. Ennek napirendjére az össz-magyarságot érintő stratégiai kérdések kerülnek. Az ülések tartalmi előkészítésének, illetve az albizottságok működtetése céljából létre kell hozni egy Állandó Bizottságot – ez a második szint –, melynek tagjai a küldő szervezettől kapott mandátumuk birtokában lefolytatják a vitákat és előkészítik a plenáris üléseket, esetleges dokumentumokat. A KMKF albizottságokat hozhat létre, amelyek feladata a KMKF határon túli szervezetei véleményének ismertetése az Országgyűlés napirendjére kerülő, a határon túli közösségeket érintő jogszabálytervezetekről.
Az Állandó Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ül össze. Az Állandó Bizottságba a KMKF minden tagszervezete, illetve a Külügyi és határon túli magyarok bizottsága tagokat delegál. Az Állandó Bizottság tagjai parlamenti képviselők, vagy tartományi vagy annak megfelelő szintű választásokon mandátumot szerzett személyek. Az Állandó Bizottság elnöke az Országgyűlés elnöke által felkért magyarországi tag. Az albizottságok elnökei az Országgyűlés elnöke által felkért magyarországi képviselők. Az albizottságokba a KMKF minden tagszervezete albizottságonként egy-egy képviselőt delegálhat. A KMKF albizottságainak tagjai az Országgyűlés érintett állandó bizottságának egy kormánypárti és egy ellenzéki tagja (őket az érintett állandó bizottság választja meg); a KMKF határon túli szervezeteinek szervezetenként egy-egy olyan képviselője, aki tagja a KMKF-nek.
A KMKF Állandó Bizottsága együttműködik a Miniszterelnöki Hivatallal. A plenáris ülés létrehozhat ad hoc bizottságot is. A KMKF, az Állandó Bizottság, illetve az albizottságok titkárságának feladatait a Magyar Országgyűlés Külügyi Hivatala látja el.
A KMKF napirendjére stratégiai, elvi jellegű kérdések kerülnek. (Ily módon elkerülhető a MÁÉRT megkettőzése is.) E kérdések megvitatásán túl a KMKF fontos tevékenysége elsősorban nemzetpolitikai állásfoglalások kibocsátása, melyek orientálják a határon túli magyarok politikáját és Magyarország határon túli magyar politikáját.
A plenáris ülés dokumentumokat fogadhat el (nyilatkozatok, állásfoglalások), ezek előkészítése az Állandó Bizottság feladatkörébe tartozik. E dokumentumok és a plenáris ülésen elhangzottak alapján a Magyar Országgyűlés elnöke összefoglalja a javaslatokat és azokat megtárgyalásra az illetékes albizottságnak megküldi, valamint tájékoztatja azokról a magyar Kormányt és szükség szerint egyéb intézményeket.
A KMKF határon túli magyar tagjai az Állandó Bizottság által elfogadott rend szerint és az Országgyűlés Házszabályának megfelelően meghívottként részt vehetnek a magyar parlament bizottságainak ülésein.
Budapest, 2006. szeptember 8.
