A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) 2004. szeptember 10-i alakuló ülésén a Magyar Köztársaság Kormány számára elfogadott ajánlás, illetve a Magyar Országgyűlés elnöke által a fenti ülésen tett bejelentés alapján a Magyar Országgyűlés összehasonlító tanulmányt készített az Európai Unióban létező autonómia-formák és a kettős állampolgárság uniós gyakorlata tárgyában, illetve megvizsgálta a nemzeti kisebbségvédelem közösségi szintű érvényesítésének lehetőségeit. A tanulmányokat a KMKF megvitatta, és a bennük foglaltakkal egyetértett.
1. A KMKF üdvözli az Európai Parlament keretében a hagyományos nemzeti kisebbségek védelmében tett lépéseket, többek között a „Frakcióközi Csoport a Történelmi Nemzeti Kisebbségekért, Alkotmányos Régiókért és Regionális Nyelvekért” elnevezésű csoport megalakulását és az abban folyó munkát.
2. Magyarországnak indokolt az Európai Unió adta lehetőségek keretei között a (nemzeti) kisebbségek jogait összefoglaló közösségi szintű jogi norma kidolgozását kezdeményezni. Ennek során célszerű törekedni az Európai Uniónak a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos ún. "kettős mérce" gyakorlatának megszüntetésére, vagyis arra, hogy az Unió a csatlakozni szándékozó államoktól elvárt kisebbségvédelmi követelményeket ugyanúgy érvényesítse a már taggá vált államokkal szemben is. A kettős mérce olyan követelmények támasztása az Unióhoz csatlakozni kívánó országokkal szemben, amelyeket az Unió saját magára nézve nem tart kötelezőnek. Érdekünkben áll, ha a közép-európai kisebbségekre fokozott figyelem irányul az eltérő történelmi helyzet, illetve a konkrét kötelezettségvállalások miatt.
3. Magyarországnak az uniós intézményekben indokolt arra törekednie, hogy minden olyan esetben, ahol erre lehetőség kínálkozik, megjelenítse a kisebbségvédelmi szempontot az uniós jogalkotásban. Ennek érdekében szükséges egy átfogó kritériumrendszer kidolgozása.
4. A KMKF támogatja a határon túli magyarság autonómia törekvéseit. A Fórum felkéri az Országgyűlés elnökét: forduljon az Európai Unió megfelelő intézményeihez, hogy az Európai Parlament képviselőinek támogatásával az Európa Tanács kisebbségi kérdésekkel foglalkozó egyezményeinek, valamint az Európai Parlament által elfogadott, a kisebbségek védelmével foglalkozó jelentésének figyelembe vételével fogalmazzák meg azokat az alapelveket, amelyeket a különböző típusú autonómia-formák megvalósítása során figyelembe kell venni.
5. A nemzeti kisebbségek védelmével foglalkozó európai intézmények tevékenysége hatékonyabb összehangolásának elősegítése a magyarországi magyarok és a határon túli magyar közösségek közös célkitűzése.
Ennek keretében:
- szorgalmazni kell az Alapjogi Ügynökség mielőbbi felállítását a brüsszeli Európai Tanács 2003. decemberében elfogadott következtetéseire támaszkodva, továbbá az Európai Parlament erről elfogadott jelentése alapján.
- Támogatni az Európai Parlament állásfoglalásának azon pontját, hogy az Alapjogi Ügynökség felállítása során az Ügynökség külön hatáskört kapjon az őshonos kisebbségek helyzetének figyelemmel kísérésére.
- Indokolt támogatni az Unió Alapjogi Chartájába foglalt jogok egyes tagállamokban való érvényesülésének értékelésével foglalkozó Alapvető Jogok Független Szakértői Hálózata tevékenységét.
- Elő kell segíteni a kisebbségi jogok érvényesülését felügyelő monitoring-rendszer működését.
- Kezdeményezni kell az intézményesített párbeszéd kialakítását az Európai Unió, az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet nemzeti kisebbségvédelemmel (is) foglalkozó szervezeti egységei között.
- Minden rendelkezésre álló eszközzel és információval támogatni kell az Európai Parlament keretében működő „Frakcióközi Csoport a Történelmi Nemzeti Kisebbségekért, Alkotmányos Régiókért és Regionális Nyelvekért” elnevezésű csoport tevékenységét.
6. Fel kell tárni egyes, az Unió nem kizárólagos hatáskörébe tartozó területeken, az integráció elmélyítésére törekvő tagállamok közötti, úgynevezett „megerősített együttműködés” lehetőségét, és célszerűnek tűnik megvizsgálni a megerősített együttműködés kezdeményezésének lehetőségét a nemzeti kisebbségvédelem területén.
7. Meg kell vizsgálni és fel kell tárni az Európai Unió Alkotmányszerződés tervezetében szereplő polgári kezdeményezésben rejlő kisebbségvédelem szempontjából kiaknázható lehetőségeket és az ilyen típusú kezdeményezéseket figyelemmel kísérni.
8. Nagy hangsúlyt kell fektetni az Unió keleti és déli szomszédaival való kibővített kapcsolatát meghatározó Európai Szomszédságpolitika által biztosított eszközök és lehetőségek felhasználására a magyar kisebbség helyzetének javítása érdekében
9. Ki kell dolgozni és össze kell hangolni – tekintettel a nemzeti fejlesztési tervekre is – a szomszédos országokkal a határmenti térségek, illetve az érintett régiók fejlesztési programjait. Az infrastruktúra-fejlesztési, környezetvédelmi, innovációs (K+F) és képzési együttműködés érdekében segíteni kell a két- és többoldalú határmenti, interregionális, illetve a transznacionális programok megvalósítását, különös tekintettel az Európai Unió Új Szomszédságpolitikájára. A KMKF üdvözli a magyar Kormány vállalását, hogy intézményrendszeri, szervezeti és menedzsment módszertani segítséget nyújt ezen országoknak, elősegítve ezzel a minél gyorsabb felkészülését az Európai Uniós tagságból fakadó feladatok ellátására, különösen az Európai Unió kohéziós politikájához való kapcsolódás tekintetében.
10. A KMKF üdvözli, hogy a magyar Kormány keresi azokat a megoldásokat és eszközöket, amelyek megkönnyíthetik a kárpát-medencei magyarság kapcsolattartását, és reményét fejezi ki, hogy ezek a javaslatok minél hamarabb konkrét formát öltenek. Ugyanakkor felhívja a Kormányt, hogy tartsa napirenden a határon túli magyarok számára adható állampolgárság ügyét.
11. A KMKF felkéri az Európai Parlament magyar nemzetiségű képviselőit, hogy a Fórum üléseire készítsenek tájékoztatót az Európai Parlamentnek a kisebbségvédelem területén kifejtett tevékenységéről és az ezen a területen fennálló lehetőségekről.
12. A KMKF felkéri a határon túli tagjait, hogy a Fórum rendes éves ülésére készítsenek javaslatokat tartalmazó jelentést a nemzeti közösségük helyzetéről. A KMKF felkéri titkárságát, hogy ezen jelentések figyelembevételével készítsen összegző jelentést, különös tekintettel a kisebbségi közösségek életkörülményeire és az őket érő esetleges diszkriminációra.
13. A KMKF felkéri a Magyar Országgyűlést, hogy a Határon Túli Magyarok Bizottsága létrehozása, érdemi és hatékony működése érdekében, valamint a tartalmi együttműködés kérdésében kezdődjön egyeztetés a Fórummal.
14. A Magyar Országgyűlés a KMKF következő üléséig közzétesz egy olyan magyar nyelvű és angol nyelven megjelentett jogszabálygyűjtemény összeállítást, amely tartalmazza a nemzeti kisebbségvédelem tárgyában készült uniós jogszabályokat, nemzetközi szerződéseket és egyéb dokumentumokat.
A KMKF felkéri a Magyar Országgyűlés elnökét, hogy jelen állásfoglalást ajánlásként tárja a magyar Kormány, a Magyar Országgyűlés és az Európai Parlament magyar képviselői elé.
Budapest, 2005. szeptember 16.
