A KMKF plenáris ülése által elfogadott előterjesztés

Áttekintő összegzés:

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) áttekintette annak az új helyzetnek a jellemzőit, amely Magyarország, Szlovákia, Szlovénia és Románia Európai Uniós csatlakozásával állt elő. Ennek fényében foglalkozott Magyarország és a határon túli magyar közösségek stratégiai együttműködésének új lehetőségeivel is.

A különböző magyar szellemi és közéleti irányzatok követőinek kapcsolatai, valamint a közéleti kérdésektől független családi, baráti és szakmai kapcsolatok, ahogy eddig, továbbra is együttesen alkotják Magyarország és a határon túli magyarság kapcsolatrendszerét, együtt biztosítják a magyar nemzet határok feletti összetartozását.

A különböző irányzatok közötti viták ellenére a nyolcvanas évek óta látens konszenzus tárgyát képzi, hogy a magyarság problémáit a nyugati demokráciák emberjogi törekvéseihez kapcsolódóan kell megoldani. A kilencvenes években a nyugati demokráciák külpolitikájának fő hangsúlya az emberjogi törekvésekről fokozatosan áthelyeződött a stabilitás biztosítására, majd az ezredfordulón a terrorizmus elleni harcra. Az emberi jogok ügyének háttérbe szorulása megnehezíti a magyarság nemzetpolitikai érdekérvényesítését. Ezt a problémát tetézi az a belső körülmény, hogy 2004. december 5. után a különböző irányzatok közötti nemzetpolitikai kommunikáció mélypontra jutott.

Ugyanakkor Magyarország, Szlovénia, Szlovákia és Románia EU-csatlakozásának, valamint Horvátország gyors integrációs előrehaladásának és Szerbia csatlakozási perspektívájának köszönhetően az európai integráció keretében történő új típusú együttműködés folyamata valamilyen formában a kárpátaljai nemzetrész kivételével ma már a Kárpát-medence összes magyar közösségére kiterjed, ami új lehetőségeket és új eszközöket biztosít a nemzetpolitikai érdekérvényesítés számára.

A magyarság továbbra is fennálló problémáira a megoldást ma már nem az európai integráció folyamatában kell keresni, hanem az integrációban rejlő lehetőségek szakszerű felhasználásában: az erre irányuló céltudatos magyar állami politika és magyar-magyar együttműködés kialakításában. A magyar nemzet továbbra is elkötelezett amellett, hogy problémáira kizárólag az európaiság és a jogállamiság keretei között: az általa lakott országok belső jogrendszerének és az Európai Unió normáinak gyakorlati érvényesítésével és a társadalmi szükségleteknek megfelelő átalakításával találjon megoldást. Általános nemzetközi érdek, hogy a magyarságnak ez a következetes attitűdje nemzetközi precedensként igazolást nyerjen a határon túli magyar közösségek számára biztosított autonómiák rendszerének létrejöttével.

A KMKF résztvevői egyetértenek a magyar kormánynak azzal a célkitűzésével, hogy a nemzetpolitika központi kérdését a közösségi érdekeket szolgáló fejlesztések alkossák. Fejlesztésközpontú nemzetpolitika alatt a magyar közösségeknek az olyan fejlesztések érdekében történő együttműködését kell érteni, amelyek egyrészt hozzájárulnak a határon túli magyarság kisebbségi létből eredő hátrányos helyzetének ellensúlyozásához, másrészt elősegítik azoknak a lehetőségeknek a kibontakoztatását, amelyek a magyar nemzet több országban való jelenlétéből erednek. A fejlesztési célkitűzéseket a teljes magyar nemzet szintjén összesített szükségletek alapján kell meghatározni, különös figyelmet szentelve a határmenti infrastrukturális kapcsolatok újjáépítésének, a határt átlépő tömegközlekedési kapcsolatok fejlesztésének, a magyarlakta régiók általános fejlesztési terveinek, a határon túli magyarság által előállított termékek marketingjének, valamint a fejlesztésközpontú nemzeti együttműködés külpolitikai dimenziójának.

A nemzetközi téren történő nemzetpolitikai érdekérvényesítés hagyományaiból kiindulva és a folyamatban lévő nemzetpolitikai reform eredményeire építve tovább kell erősíteni az érdekérvényesítés hatékonyságát és szakszerűségét. Biztosítani kell, hogy a nemzeti érdekek áttekinthető szerkezetben, magas szakmai színvonalon és a teljes magyar nemzetből eredő politikai legitimitással kerüljenek meghatározásra. Az integrációs és nemzetközi szervezeteknél történő nemzetpolitikai érdekérvényesítés koordinálását és szakszerűségének biztosítását a magyar államnak nyilvántartási és szaktanácsadási szolgáltatásokkal kell elősegítenie.

A nemzetközi érdekérvényesítéshez szorosan kapcsolódó feladat a nemzeti összetartozás szimbolikus szférájának megerősítése, a magyar-magyar együttműködés rendszerének megfelelő szintű és formájú jogi eszközökkel történő alátámasztása, valamint a határon túli magyarság politikai képviseletének biztosítása nemzetközi viszonylatban. A nemzetpolitikai érdekérvényesítés hitelessége és kiszámíthatósága érdekében az Országgyűlésnek ki kell dolgoznia egy olyan dokumentum tervezetét is, amely a magyar nemzet hosszú távú jövőképét tartalmazza.